Stresszelmélet

A Stresszelmélet kialakulása, a stressz élettana és stresszkezelés.

A „stress” szó angol eredetű, jelentése nyomás, feszültség, erőfeszítés.

A hatékony stresszkezeléshez szükséges:
1. Tudjuk, hogy mi a stressz és mi okozza
2. Tudjuk, hogy mit tehetünk ellene
3. Szándék, hogy változtassunk

A stresszelmélet kialakulása:

Dr. Selye János (1907-1982), orvos-kutató. Anyja osztrák, apja magyar volt. 17-szer terjesztették fel orvosi Nobel-díjra az endokrinológia területén a szteroid hormonok felfedezésében véghezvitt munkásságáért, valamint a stresszreakciók elméletének a kidolgozásáért.

Dr. Selye János kutatómunkája – a stressz fiziológiai hatásai

Kezdetben hormonkutatással foglalkozott. Kísérleti patkányokba fecskendezett petefészek-kivonatokat. Így igyekezett addig ismeretlen szexhormonokat kimutatni. 
A patkányok súlyos tüneteket produkáltak a beléjük fecskendezett szer hatására.

A meglepő felismerés az volt, hogy a rágcsálók ugyanazokat a reakciókat produkálták vese-, epe- és más szervkivonatokra, illetve egyéb külső hatásokra is, pl. hideg, jeges vízben úszás, mérgek stb.

A tünetek súlyossága a kivonatok mennyiségének a függvényében változott.

Selye megfigyelte, hogy ezek a külső hatások több szervben mérhető elváltozásokat okoznak, de elsősorban három rendszert érintenek látványosan:

• hormonrendszer: a mellékvesekéreg megnagyobbodását és vérbőségét okozza 
• immunrendszer: csecsemőmirigy, lép, nyirokmirigyek sorvadása, zsugorodása
• emésztőrendszer: gyomor és vékonybél nyálkahártya véres fekélyei 

Elgondolása szerint a nem specifikus ingerekre az emberi szervezet nem specifikus módon reagál.
Akármi is „támadja meg” a szervezetet, (pl. hideg, meleg, méreg, nagy öröm vagy bánat), az általános, egységes választ vált ki. Vagyis a szervezet ugyanazt a mechanizmust indítja be a hatás típusától függetlenül, mivel ugyanazok a hormonok (pl. ACTH, kortizol) szabadulnak fel, amik hatására beindulnak ezek a reakciók.

A jelenséget Selye általános adaptációs szindrómának nevezte (angolul general adaptation syndrome, avagy GAS). Később a STRESSZ nevet adta a jelenségnek.

Stresszelmélet: A stressz fogalma és hatásai

A stressz a szervezet nem-specifikus válasza bármilyen, fizikai vagy pszichés terhelésre. (Selye, 1956).

Selye a stresszt kiváltó tényezőket stresszoroknak, az állapotot stressznek nevezte el.

Stresszor: bármely megoldandó helyzet, kihívás, vagy hatás, ami alkalmazkodást követel meg.

Amikor egy élő szervezetet valamilyen speciális inger ér, arra meghatározott módon reagál. Ha például valamilyen tárgy közeledik hirtelen a szem felé, a szemhéj lecsapódik. Ezek specifikus reakciók, amelyek nem érintik a szervezet egészét.
Ha viszont olyan hatás ér minket, amihez az egész szervezet aktiválódására van szükség, beindul egy bonyolult és összefüggő reakció. Ez a szervezet védekezésének és túlélésének szolgálatában áll, és lehetőséget teremt a harcra vagy a menekülésre – üss, vagy fuss reakció (fight or flight).

Gyorsul a szívműködés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, élénkül az agy tevékenysége, több vérhez és több energiához jutnak az izmok (mert kitágulnak az erei és emelkedik a vércukorszint), egyes – a válaszreakcióban nem szükséges – testtájakon viszont összehúzódnak az erek, kitágul a pupilla, elernyed a húgyhólyag, esetleg a végbél záróizma is, ugyanakkor csökken a gyomor és bélműködés, gátlás alá kerül a pénisz erekciója.

STRESSZCIKLUS: Az általános adaptációs szindróma 3 szakasza

A stresszor jelenlétét a központi idegrendszer érzékeli és beindítja az általános adaptációs szindrómát.

Selye János ennek három szakaszát különböztette meg:

1. alarm- vagy vészreakció
2. aktív ellenállás fázisa
3. majd a kimerülés állapota.

1. Alarm reakció (riasztás, riadó)
A stresszorral való találkozás.
A szervezet ellenállása csökken, a védelmi erők általános mozgósítása történik. A nem létfontosságú funkciók átmenetileg blokkolódnak, az energiatartalékok mobilizálódnak. A test felkészül a harcra, vagy a menekülésre. (Mellékvese velőállományának hormonja, az adrenalin)

2. Rezisztencia (ellenállás), vagy adaptáció (alkalmazkodás) szakasz
Ha a helyzet nem oldódik meg, látszólag eltűnnek az alarm reakció tünetei, mivel az ellenállóképesség a normális szint fölé emelkedik, a szervezet alkalmazkodik, adaptálódik a megváltozott körülményekhez. Ehhez további energiatartalékokat kell mozgósítania. (Mellékvesekéreg hormonja, a kortizon)

3. Kimerülés szakasza
Ha a stresszhatás túl hosszú ideig tart, a megszerzett adaptáció újra elvész, a szervezet kimerül. Az alarm reakció jelei újra és ez esetben véglegesen megjelennek, de mivel leküzdésükre már nincs kapacitás, kóros elváltozások alakulnak ki, súlyos esetben halállal is végződhet. (Mellékvesekéreg hormonja, a kortizon)

Nem kell mindhárom fokozatnak kiformálódnia ahhoz, hogy GAS-ról beszéljünk, hiszen csak a legsúlyosabb stresszhatás jut el a kimerülés, vagy a halál állapotáig. Legtöbbször csak az első és második szakasz jön létre. Életünk folyamán számtalanszor átmegyünk ezen a két fokozaton és megbirkózunk az élet megpróbáltatásaival.

Selye János az első két fázist nemhogy nem tartotta kórosnak, de az életben maradás szükséges velejárójaként, a fizikai és szellemi fejlődés alapvető feltételeként írta le.

Az elnevezés:

Selye utóbb úgy vélte, ha jobban tudott volna angolul, valószínűleg a strain, vagyis terhelés szót használta volna.
A stressz kifejezéssel, mint utóbb kiderült, az volt a legnagyobb baj, hogy egyszerre jelentette önmagát, valamint saját okát és következményét is, ezért próbált később új, egyértelműsítő fogalmakat bevezetni.

Selye nemcsak művelte a tudományt, hanem közkinccsé is tudta tenni azt. Ezt igazolja, hogy napjainkra a stressz a laikusok tömege által is használt fogalommá vált és lényegét mindenki érti anélkül, hogy tudományos részleteit ismerné.

Stresszelmélet: Distressz és eustressz

Valamennyi stresszre szüksége van az élő szervezetnek ahhoz, hogy fenntartsa aktivitását. „A stressz az élet sója”.
Stressz nélkül nincs élet, de a „túladagolt” stressz káros.

Eustressz: hasznos stressz, „jó stressz”.
Az ilyen helyzetek az egyén megküzdési lehetőségeit nem haladják meg. Fizikai, pszichikai aktivitást váltanak ki, amelyeket az egyén pozitívnak értékel.
Distressz: káros stressz, „rossz stressz”.
Ez pusztítja a szervezet fizikai és pszichikai energiáit. Az ilyen helyzetekhez való alkalmazkodás meghaladja az egyének megküzdési képességeit, károsak, ezért kerülendők.

Nagyon nehéz a kettőt egymástól elválasztani, mivel ugyanolyan mennyiségű és minőségű stresszorra a különböző egyedek eltérően reagálnak.

Amikor stresszről beszélünk, köznapi értelemben a distresszt értjük alatta.

Stresszelmélet: A stressz típusai

A stresszállapot lehet múló és tartós, folyamatos vagy szakaszos.
Külső, vagy belső eredetű

• testi-fizikai: alvásmegvonás, betegség vagy sérülés, fizikai túlterhelés
• környezeti: zajterhelés, elektroszmog, sugárzás, médiaártalmak
• kémiai: gyógyszerek, drogok, szmog, szennyezett élelmiszerek, vegyszerek
• érzelmi és mentális hatások: fenyegetettség, veszteség, túlterheltség-érzés, trauma, katasztrófák, gyász, bűntudat, aggódás.
• A saját magunkkal kapcsolatos belső konfliktusok, pl. szeretnénk önállóak lenni, ugyanakkor a gondoskodást is szeretnénk.

Selye János sokszor hangsúlyozta, hogy az emberek esetében a legfontosabb stresszorok érzelmi eredetűek.
Ami biztosan distresszt okoz szerinte, és ezt az újabb kutatások is bizonyítják:

• a bizonytalanság
• az információhiány
• a kontroll elvesztésének érzése.

Stresszelmélet: A stressz mértéke

Függ:

• a stresszor nagyságától, pl. mekkora a zaj, mennyi méreg került a szervezetbe.
• Az inger kiterjedtségétől: egész testet érő hatás, vagy csak pl. egy testrész sérülése
• Az ingerhatás hosszától.
• Az inger típusától. Pl. hangya csípés, vagy kígyómarás.
• A befolyásolhatóságtól: minél kevésbé befolyásolható egy esemény, annál inkább stresszkeltő.
• A bejósolhatóságtól: ha előre látjuk egy kellemetlen esemény bekövetkeztét, az csökkenti a stressz súlyosságát

A különböző stresszorok hatásai összeadódhatnak, a stressz kumulálódik. 

Ha az adaptációs fázis hosszú, és nincs közben elegendő pihenő (nyugalmi időszak), akkor kimerültség, koncentrációzavar léphet fel. Krónikus stressz hatására pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki, pl. gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, álmatlanság, szívinfarktus, impotencia, függőségek, poszttraumás stresszrendellenesség, pánikbetegség és depresszió, kiégés.

Thomas Holmes és Richard Rahe (1967) összeállított egy ún. életesemény skálát, amelyen sorba rendezték azokat az eseményeket, amelyek a leginkább igénybe veszik az emberek alkalmazkodó képességét.

Stresszelmélet: Megküzdést befolyásoló tényezők

Különböző alanyokon azonos ingerrel előidézett, azonos fokú stressz különböző károsodásokat okozhat.
Kondicionáló faktornak nevezzük a srtresszorok hatását befolyásoló tényezőket, anyagokat, vagy körülményeket.
A kondicionáló tényezők elősegítik, vagy gátolják a stressz hatásait.

• Belső kondicionáló faktorok: pl. genetikai adottságok, életkor, nem.
• Külső kondicionáló faktorok: pl. bizonyos hormonok, gyógyszerek, táplálkozás, éghajlat, foglalkozás, életkörülmények.

¨ „A külső kihívásokra adott válaszreakcióinkat nagymértékben meghatározza, hogy milyen viszonyban állunk önmagunkkal.”

Nem az okoz érzelmi stresszt, ami történik velünk, hanem az. ahogyan reagálunk az eseményre. A stressz mindig függ a saját tapasztalatinktól, attitűdjeinktől, hitrendszereinktől. Rendkívül nagy egyéni különbségek vannak ugyanazon életesemények szubjektív megélésében.

¨ AGYUNK NEM TESZ KÜLÖNBSÉGET VALÓS, VAGY ELKÉPZELT STRESSZ KÖZÖTT!

CÉL:

1. A szükségtelen stresszorok csökkentése – megfelelő életmód és hozzáállás kialakítása

2. A fiziológiás válaszok enyhítése – a stresszoldó technikák megismerése és rendszeres használata

Mindkettőhöz kiváló eszköz a kineziológia.

„Ha ma csökkentjük a stresszt, megelőzhetjük a holnap betegségeit” – vallja Dr. Wayne Topping, a Stress Relaese módszer kidolgozója.

Ha először jársz az oldalunkon, ITT KEZDD a böngészést: KINEZIOLÓGIA-TANFOLYAM FŐOLDAL
OLVASD EL blogbejegyzéseinket kineziológia, stresszoldás és önismeret témákban: BLOG, GYORSSEGÉLY, TIPPEK
Összefoglaló a képzéseinkről: KINEZIOLÓGUS KÉPZÉS BUDAPESTEN
OLVASS további érdekességeket a kineziológiáról az alábbi honlapjainkon:  agyintegracio.hu és harmonizalas.hu

Kövess minket a FACEBOOKON is: Kineziológia tanfolyam Oldal
CSATLAKOZZ A CSOPORTUNKHOZ: Kineziológia Tanfolyam Csoportunk
Youtube csatornánk: https://www.youtube.com/channel/UCP-C2jZJU7D0i1dNtC-jnjw